Kutya parvovírus okozta bélgyulladása

Talán a leggyakoribb kölyökkori betegség. Legjellemzőbb tünete az ismétlődő hányás és a kifejezetten bűzös, esetleg véres hasmenés. A beteg kölykök napokig nem esznek, bágyadtak, kezelés hiányában elpusztulnak. A betegség gyógyítható, de még az időben elkezdett gyógykezelés esetén is előfordulhat elhullás, főleg az oltatlan kölykök között. A kezelés során a legfontosabb a hányással, hasmenéssel elveszített folyadék infúzióval történő pótlása, megfelelő antibiotikum és kiegészítő gyógyszerek adása. A betegségen átesett kutyák hosszabb időre védettséget szereznek, de a vírust még hosszú ideig ürítik. A vírus 1 évnél idősebb kutyákat általában, önállóan nem képes megbetegíteni. A tapasztalatok szerint a rottweilerek különösen fogékonyak a parvovírusos bélgyulladásra. Ennél a fajtánál magasabb az elhullási arány és akár az oltott egyedek is megbetegedhetnek. Rottweilerek között ritkán ugyan, de előfordult már 1 évnél idősebb korban is a betegség. Érzékenyebbek az átlagnál még a következő fajták: steffordshire terrier, doberman, erdélyi kopó. A parvovírusos bélgyulladás elleni védekezés leghatásosabb módja az időben (6-8 hetes korban) elkezdett vakcinázás, amit megfelelő ütemben ismételni kell és a kölyökkutya elkülönített tartása az utolsó kölyökkori védőoltás beadásáig (14-16 hetes korig).